Ami most Fukushimában történik

A bejegyzés egyes megállapításai már elavultak, a friss közvetítést keresse a főoldalon!

Ez egy összefoglaló cikk. Élő tudósításunkat ide kattintva követheti.

A Fukushima I Atomerőmű, vagy más néven a Fukushima Dai-ichi a világ egyik legnagyobb atomerőműve, amely 1971. március 26. óta üzemel. Okuma városában található, Futaba körzetben, a Fukushima prefektúrában. Hat elkülönülő egységből áll, amelyek összesen 4.7 GW energiát termelnek. A reaktort a Tokyo Electric Power Company (TEPCO) építette és üzemelteti.

Milyen típusú?

A Fukushima Erőmű BWR (boiling water reactor, azaz forróvizes reaktor) típusú. Ez a második leggyakoribb nukleáris erőműtípus a PWR (pressurized water reactor – nyomott vizes reaktor) után. A rendszert még az 50-es években dolgozta ki az Idaho National Laboratory és a General Electric. A csernobili reaktorban is ez a rendszer működött.

Hogy működik?

A BWR-nél könnyűvíz a moderátor és egyben a hűtés is. Az atomhasadás következtében nagy mennyiségű hő keletkezik a reaktormagban, amely felforralja a hűtővizet, gőzt termelve. A gőz közvetlenül meghajt egy turbinát, majd a kondenzátorban történő hűtést követően visszaalakul vízzé. A hűtővíz hőfoka körülbelül 285 Celsius-fok.
A reaktor energiája két módon szabályozható. Egyrészről a kontroll rudak beeresztésével, másrészről a vízmozgás megváltoztatásával. Amint a kontroll rudakat visszahúzzák a hűtővízből, a neutron elnyelés csökken a kontroll anyagban, nő a fűtőanyagban, így a reaktor energiája nő. A hűtővíz keringtetésének intenzitása szintén képes szabályozási feladatot ellátni: lassabban keringetett vízben több gőz keletkezik, amely miatt csökken a víz moderáló szerepe, így a reaktor teljesítménye növekszik.

Mi történt?

A tegnapi 8.9-es földrengés következtében leállt a Fukushima-Daiichi-i erőmű1. reaktorának hűtése, miután a hűtőrendszer áramellátás nélkül maradt. Nem sokkal később, a tartalék dízel generátorok is leálltak, valószínűleg az időközben betörő cunami következtében, így az erőmű hűtése megszűnt. A nap folyamán leállt a másik, 11 kilométerre levő Fukushima Daini erőmű 1, 2, 3 reaktorának hűtése is.  Úgy tudni, mindegyik reaktorban folyamatosan nő a nyomás és a sugárzás.

Mi a baj?

Az energiaellátás leállása az egyik legnagyobb probléma, ami egy nukleáris erőműben történhet, ugyanis villamosenergiára van szükség a motorok, szelepek és műszerek működtetéséhez, illetve a hűtést biztosító rendszer üzemben tartásához. Amennyiben teljesen megszűnik az áramellátás, a reaktormag hűtése erősen korlátozódik. Az olyan forróvizes reaktorokban, mint a fukushimai, egy úgynevezett Reactor Core Isolation Cooling (RCIC), azaz egy belső, reaktormagizolációs-hűtés rendszer is működik, amely gőz meghajtása következtében áramellátás nélkül is működőképes. Ez látja el a hűtőrendszert vízzel abban az esetben, ha az alaprendszer valami miatt izolálódik és a mag vizellátása leáll.

Forrás: www.nrc.gov

A Bloomberg News információi szerint az RCIC rendszer akkumulátorai nyolc órán keresztül képesek kitartani, ami azt jelenti, hogy körülbelül reggel 10 óráig (EST). A fenti adat hivatalosan nem került megerősítésre, illetve több ellentmondásos hír is napvilágot látott az akkumulátorok cseréjével és a további lehetséges intézkedésekkel kapcsolatban, így egyelőre nem tudni, meddig tartható fenn a működése.

A RICIC szelepinek és a műszerek működéséhez viszont szintén áram szükséges. Ha az akkumulátorok által termelt energia elfogy, mielőtt még az energiaellátás helyreáll, a RCIC nem szolgáltat több vizet a hűtőrendszerbe, ami a vízszint csökkenését eredményezi. (Nem megerősített hírek szerint már csökken a vízszint.) Amennyiben nem elegendő mennyiségű víz van a hűtőrendszerben, a fűtőanyag megsérülhet. A mag annyira felhevülhet, hogy olvadt masszává válhat, ami kiolvaszthatja az acél reaktorfalat. Ez hatalmas mennyiségű radioaktív anyag felszabadulásával jár, amely kikerül reaktort körülvevő épületbe.

Az épület funkciója többek között abban áll, hogy megakadályozza az így elszabadult radioaktív és egyéb anyagok kikerülését a környezetbe. Az – azóta szétrobbant – épület falainak vastagsága, a szerkezet és kialakítás mind azt szolgálja, hogy extra méretű nyomást legyen képes elviselni. Amennyiben azonban a nyomás eléri a kritikus szintet, a felgyülemlett energia úgy szabadul ki, mint egy törött dudából. Amennyiben az épületek megsérültek a földrengés következtében, nem lehet megmondani, milyen mértékben képesek majd betölteni funkciójukat. Jelelnleg annyit lehet tudni, hogy elkezdték a Fukushima Dai-ichi erőmű 1-es reaktorát tengervízzel hűteni, de egy újabb cunami riadó miatt ezt leállították.

A reaktorok rendelkeznek még egy nagyszabású szellőztetőrendszerrel is, amely levegőt képes kiszívni a reaktort körbezáró épületből. Mielőtt a levegő kiáramlik a szabadba, egy magas hatásfokú, aprószemcsés, más néven HEPA (high-efficiency particulate air) szűrőn, faszén ágyon és más HEPA szűrőkön halad át annak érdekében, hogy minél több radioaktív anyagot szűrjön ki a levegőből a környezetbe kerülés előtt. Amennyiben a szellőztetőrendszerben nem esett kár, akkor a kikerülő anyagok sugárzása detektálható, de elhanyagolható mennyiségben tartalmaznak sugárzó anyagot.

Hol tartunk most?

A Fukushima Dai-ichi erőműben – valószínűleg – viszont a hűtővíz szintjének a csökkenésekor hidrogén szabadult fel, amely a két tartályfal közé jutva oxigénnel vegyült, és berobbant. A betonépítmény összeomlott, a benne levő acéltartályban azonban nem volt robbanás, a konténer nem károsodott. A robbanás következtében szivárgás alakult ki és radioaktív anyag került a levegőbe. A szivárgást azóta – állítólag – leállították. Azért, hogy a 2, 3, 4, 5, 6-os reaktoroknál a fokozatosan növekvő nyomást enyhítsék, a fent említett rendszeren keresztül radioaktív gázt engedtek a szabadba és jelenleg azon dolgoznak, hogy kontoll alatt tartsák a helyzetet.


Megosztás és bookmark

  • Facebook
  • Twitter
  • Tumblr
  • Google Bookmarks
  • PDF
  • Print
  • Add to favorites
  • RSS

About Erdei Boglárka

Erdei Boglárka jelenleg a BME-GTK kommunikáció és médiatudomány mesterszak hallgatója.

No comments yet... Be the first to leave a reply!

Leave a Reply

You must be logged in to post a comment.